Mindenszentek

Mindenszentek, halottak napja, Halloween – Mikor mit ünneplünk?

FOTÓ: Népszava

November 1-jén az üdvözült lelkek emléknapját ünnepeljük, ez a katolikus keresztény világban a mindenszentek napja. Bár sokan összekeverik a halottak napjával, a kettő nem ugyanaz. Utóbbi egyháztanilag a szenvedő Egyház ünnepe, amit 998 óta tartanak az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért november 2-án. Egyes felmérések szerint tízből kilencen is összetévesztik a két ünnepet, és ehhez jön még a nemrégiben hazánkban is divatba jött Halloween október 31-én, ami a kísértetek és démonok pogány kelta ünnepére, a samhain-ra vezethető vissza.

A Mindenszentek ünnepe a katolikus keresztény egyház saját ünnepe, ami a történelem folyamán összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel is, amelyet azonban már az ókereszténység korában krisztianizáltak. A Samhain pogány ünnep jelentette a kelta népek számára az újév, valamint a tél és a sötétség kezdetét. Úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően egyes helyeken elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi katolikus szent tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező ünnep Mindenszentek ünnepeként élt tovább – írja a Wikipédia a Mindenszentekről.

A mindenszentek napját megelőző este, október 31-én ünneplik a Halloweent, ami ősi kelta hagyományokból alakult ki, és ami az angol „All Hallows Eve”, azaz „a mindenszentek előestéje” rövidített alakja. Az ünnep eleinte az angolszász területeken terjedt el, de mára már szinte az egész világot meghódította. Eredete a mindenszentek ünnepéhez hasonló: a régiek úgy hitték, hogy ezen az éjszakán elvékonyodik a határ az élők és holtak világa között. Ezért, hogy megvédjék magukat az ártó szellemektől, ijesztő jelmezekbe bújtak, és rémisztő arcú töklámpásokat faragtak, amikbe egész este égő gyertyát helyeztek.

A Halloween szimbóluma

A belsejében mécsessel világító töklámpás lett az idők folyamán a Halloween legfontosabb kelléke, illetve tradicionális szimbóluma. A faragott sütőtök először az aratási idényhez kapcsolódott, jóval azelőtt, hogy a Halloween jelképévé vált volna az Egyesült Államokban. A kivájt töklámpás angol elnevezése „Jack O’Lantern”, azaz „Lámpás Jack”. A Halloween hagyományairól bővebben itt olvashat!

November 2-án ünnepli a kereszténység a halottak napját,  ami ekkléziológiailag a “szenvedő egyház” ünnepe, a küzdő egyház (ecclesia militans) ekkor a szenvedő egyházról (ecclesia patiens) emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Ennek a szokásnak a célja eredetileg az volt, hogy ezen a napon kiszabadult lelkek újra visszataláljanak a maguk sírjába, szívesen maradjanak lakhelyükön és ne kísértsék az élőket. Ezt a szokást nem csak a katolikusok tartják, hanem a protestánsok is átvették.

MTI Fotó: Komka Péter

Az elhunytak emlékezetére pár órára a harangok is megszólalnak november 2-án. A néphit szerint ennek köszönhetően a halottak lelkei megnyugszanak és megpihennek, szenvedéseik pedig enyhülnek. Többfelé úgy tartották, hogy a két ünnep közötti éjszakán halottak miséznek a templomban és a harangszó kíséretében hazalátogatnak körülnézni. Ezért helyenként szokás volt nekik is megteríteni az asztalnál és minden helyiségben lámpát gyújtani, hogy a hazalátogató lelkek eligazodjanak a házban. Az ortodox hívek a temetőbe is vittek ennivalót és a sírokra helyezték azokat, a maradékot pedig a koldusoknak adták.

A munka tilalmának hagyománya

Régen hagyomány volt, hogy a „halottak hetében” az emberek nem dolgoztak, mivel ebben az időszakban a munka megzavarta a halottakat és bajt hozhatott a ház népére. A munkatilalomnak köszönhetően nem volt szabad földet művelni, mosni, takarítani, de még káposztát savanyítani sem.

Nem csak a katolikusok ünnepe

Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben „lölkök napja” (=lelkeknek emlékezete) elnevezése volt. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején és/vagy másodikán is kimennek a sírkertbe. A halottak napjának hagyományairól bővebben kattintson ide!

Az eredetileg katolikus ünnepet és népi hagyományait más felekezetek is átvették. Így nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több felekezete is elfogadta. Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték. Az evangélikusok a mindenszentek ünnepét is és a halottak napját is megtartják, ugyanabban az időpontban, mint a római katolikusok, bár nem tartozik a fő ünnepek közé. A reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról. A zsidó hagyományokon belül Mózes halálához köthető a halottakról való emlékezés a legerősebben. Sokan a jom kippur ünnepekor emlékeznek meg halottaikról – írja a Wikipédia.

A halottakra való emlékezés ünnepei egy ugyanazon ősi rítusból származnak. A halloween, mindenszentek és halottak napja szorosan összekapcsolódnak, egymásra épülnek. Különböző, egymás utáni napon tartják őket, ezért – talán – mindhárom elfér a naptárban.
________________________________________________________________________________________________

A véleményed fontos. Mondd el, mit gondolsz!